Apu esőben fej

Születésnapomra kaptam nagyon klassz munkaruhákat az én drága feleségemtől. Közte volt vízhatlan esőnadrág, esőkabát és még sapka is. Ebből ma a kabát és a sapka kapott feladatot, mivel a reggeli fejésnél még volt valamennyi hátra az éjszakai esőzésből. Gondoltam, felszentelem ezeket. Szerintem jól áll. :)

Tapasztalatokról nem tudok beszámolni, mert mire a kecskékig eljutottam, elállt az eső, minden esetre a kalap sokkal kényelmesebb viselet, mint a kapucni.

Június végén

Lassan vége a júniusnak is. Nagyon gyorsan szalad az idő. Valószínűleg ennek az is az oka, hogy annyi a tennivaló, hogy soha nem fogy ki a teendők listája. Aszályos év az idei, még mindig azt kell mondjam. Nálunk szinte semmi nem esett eddig. Ilyen volt a tavasz és a tél is. A héten mondjuk megérkeztek a nagy esők, de nem hozzánk, hanem az ország déli és keleti felére. Az is igaz, hogy óriási pusztítást okozott arra a zivatar, több centis jég és óriási szél szántotta fel a vidéket. Mondjuk, olyanból nem kérnék, akkor inkább locsolok éjjel-nappal. Mivel ilyen nagy a szárazság és a hőmérséklet is 30 fok felett van mostanság, azt vettem észre, a növényeink sem úgy nőnek, fejlődnek, ahogy szoktak. Hiába öntözünk, az nem egyenértékű az esővel. Az igaz viszont, hogy a cukkini több év után idén hatalmas, rengeteg termést ad és gyönyörű. Egy szavam nem lehet. A gyökérzöldségek (répa, zöldség, pasztinák is sokkal szebb, mint tavaly vagy azelőtt volt). A borsó viszont hamar leérett, eperből sem volt sok, az első patisszonunkat is megettük már, de nagyon picike maradt és az uborka sem ad olyan sok termést, ahogy azt várnám. A brokkoli szép volt, de a karfiol nem virágzik. A káposztából is szedtem már, az szép, csak kicsit lassabban fejesedik, mint szokott. A csicseriborsó idén azt hiszem sikerül végre. A hagymák (vöröshagyma, fokhagyma, gyöngyhagyma) idén nagyon szépek, a krumpli is és a mák is. Ami a gyümölcsöket illeti: cseresznyéből kevés termett és ami a fán volt, szinte mind kukacos lett. Idén semmivel nem kezeltük a fát. Ennek az lett az eredménye, hogy abból a kevésből sem tudtunk sokat enni, mert hamar megrothadtak a szemek. Jövőre ki kell találni valamilyen elfogadható megoldást, mert egyrészt nem szeretnék sok permetszert fújni a gyümölcsünkre, másrészt viszont az sem megoldás, hogy nem eszünk a termésből, csak nézegetjük a fát. A meggy most kezd érni. Egy adag már az aszalóban várja, hogy szépen kiszáradjon. Ma főzök be befőttet is és lesz egy adag lekvár is (azt hagyom utoljára, édesedjen még a fán a meggy, mert én cukor nélkül főzöm a lekvárokat is). Ha az időjárás engedi, akkor nagyon sok aszalt meggyet szeretnék eltenni télire. Egy napkollektoros aszaló nem is elég nekem, jövőre mindenképp készíteni kell egy másikat is. 

A málna és a ribizli jól terem idén is. Lejjebb lesz egy kép a kétféle málnánkról: van a nagy, ami szép, de nem olyan ízletes, mint a mini fajta. A gyerekeknek tízórai és uzsonna idején szólók, menjenek enni és ők már tudják, hogy oda, a bokrokhoz kell kimenni és szedni maguknak gyümölcsöt. Szerencsére szeretik mindketten. Van feketeribizlink és kétfajta piros ribizlink. A nagyszeműt megesszük bokorról, a másikat, a kisszeműt szoktam eltenni lekvárnak. Nagyon macerás leszedegetni, de sokkal finomabb a kicsi, így marad a sok munka, de finom lekvár. Érik már az egres is. Na, ez az a gyümölcs, amit szerintem permetezés nélkül nem lehet betegségmentesíteni. Sajnos. Lassan érik a sárgabarack is. Már láttam a fa csúcsán néhány sárguló gyümölcsöt. Nem lesz sok, de azért pár üveggel biztos tudok befőzni is (nagy részét viszont nyersen megesszük, természetesen). Őszibarackból sem lesz hiány idén, abból is tudunk enni és lekvárt is főzhetek majd. A szőlő egyelőre szép. Ja, igen, és 2 év után idén végre úgy tűnik, lesz főzőtök. Tavaly meg azelőtt valamiért nem sikerült, talán egy darabot tudtam csak szedni. 

A babok virágzanak (idén sokfélét vetettünk), láttam már kis zöldbabhüvelyeket is. A paradicsom szépen nő, a paprika viszont még csak virágzik. Az őszi káposztafélék kipalántázva. A padlizsán virágzik. A fűszernövények is jól elvannak. A sáfrányos széklicém hamarosan virágzik, de valószínűleg nem jó helyre vetettem, mert nagyon kis satnyák szegények. 

Most éppen a zölddió befőttet rakom el, este jön a meggybefőtt. 

Ami a sajt- és egyéb tejtermék készítését illeti: minden nap készül valami, hol egy félkemény sajtnak való, hol grillsajt, hol joghurt vagy krémsajt, túró. Feta sajtot már rég készítettem, lassan itt az idő, hogy egy újabb adagot spájzoljak be. 

A vendégházzal már annyi előrelépés történt, hogy elkezdtünk összerakodni odabent is, megnézzük, milyen bútorokra lesz szükség. A kertrendezés talán jövő héten megkezdődik. A másik telken a baromfiudvar is elkészült, így kezdődhet a másik vendégház felújítása (ez nagy feladat lesz, hisz igen romos most még az épület). 

Rocker vizsgái véget értek. Egy tantárgyból viszont nem sikerült levizsgázni, így azt az őszi félévre át kell vinnie. Ősszel indul az utolsó, hetedik félév, ami már annyiból jó és könnyebb lesz, hogy nem kell bemennie szombatonként. Így, hogy hetente csak 1 napot tudott itthon bármit is csinálni, nagyon kevés volt és nagyon kimerítő mindkettőnk, és szerintem a gyerekek számára is. Nagyon nehéz ennyi mindent összeegyeztetni, szinte már lehetetlennek érzem sokszor. Állatok, kertek, kaszálók, munkahely, gyerekek, családi élet (nem nagyon volt), egyéb ügyek intézése és most született a harmadik gyerekünk, aki tőlem egész embert kíván. Így mindennel foglalkoztunk, de semmivel sem teljes körűen és nem úgy, ahogy szerettünk volna. Nagyon bízom abban, hogy most már könnyebb lesz az élet egy kicsit, mert sokáig ezt, ilyen tempóval nem lehetne bírni és megmondom őszintén, nem is szeretném, mert mi értelme akkor az életnek, ha folyton csak rohanunk, semmire és főleg egymásra nincs időnk. Átmeneti élethelyzetnek elfogadom, mert tudom, hogy mi miért van, tudom, hogy valami sokkal jobb miatt kell most vállalni ezt a rohanást, tudom, hogy ez befektetés a jövőbe. 

Készítettem néhány képet. Nem sokat, csak pár dolgot fotóztam le. Estére heves zivatart jósolnak nagy jéggel és igen erős széllel. Nem tudom, holnap reggel mi vár majd a kertben. Remélem, nem lesz nagy változás és nem kell romeltakarítást végeznünk. 

Érdi bőtermő

Átmeneti megoldás, ha jön a jégeső (A paradicsom és paprika főlé hálót tettünk. Ez nem jégháló, mert azt nem tudtunk venni, így mikor éppen szép idő várható, leszedjük, ha jön a "vihar", akkor feltesszük...2-3 éve így megy, jövőre már lesz idő, akkor tervezünk egy kicsit professzionálisabb megoldást alkalmazni):

Aszalóban a meggy.

Kaktusz, ami nagyon csúnya (mostohán bánunk szegénnyel), de a virágja gyönyörű. 

Konyhám

Traktorkaland

Tavaly megkaptunk két kisebb földterületet, az egyiket direkt kaszálásra, a másikat művelésre, de az is be lett vetve lucernával. Mindkettőt lekaszáltam szombaton, igaz, a lucernában - minthogy évek óta műveletlen volt a terület, sok benne a gyommag - magasabb volt a fekete üröm, a disznóparéj meg a libatop, mint a lucerna. Nem baj, néhány kaszálás, és ezek visszaszorulnak, nem úgy a pásztortáska, az különösen jól érzi magát a lucernában. Nem baj, a kecskék megeszik, legfeljebb rózsaszín tejet adnak. Panni úgyis szereti a lányos dolgokat.

No mindegy is, lényeg, hogy beizzítottam a dobkaszát, és elég hamar le is vágtam vele. A szomszéd meg is irigyelte, mondta, hogy neki alternáló kasza adaptere van a rotájához, de hogy az mindentől eltömődik meg kimegy az éle, szóval inkább kézzel lekaszálta, amit le kellett. Ez meg azért egész jól vizsgázott. Mondtam is neki, hogy tavaly magasabb volt a gaz ugyanazon a területen, mint én, és bár megküzdöttem vele, de vitte azt is.

Ezzel a "kisebb" gazzal szenteltem föl tavaly a dobkaszát.

 Na ezen belelkesülve, gondoltam, ha már nem sikerült a fűvetés tavasszal a szántón, amit a kecskék szomszédságában megvenni szándékozunk, a kb. 90%-os parlagfű borítást elintézem ugyanezzel az eszközzel. Szóval önbizalom meg elhatározás az volt, csakhogy ezt nem arra tervezték, hogy kétezer négyzetmétert egyszerre lekaszáljanak vele, főleg, ha az lejtős terület. Mert az OK, hogy önjáró a szerkezet, de azért két és fél órán át szorítani a két kuplungot - egyet a dobkaszához, egyet a járószerkezethez - és a biztonsági kapcsolót, az tenyeret próbáló feladat. Ha nagy szavakat akarnék használni, akkor azt mondanám, hogy sírni tudtam volna, mire végeztem, de ez perze költői túlzás. Minden esetre nagy megkönnyebbülés volt, hogy kész lettem vele, bár a hüvelykujjaim piszkosul bedurrantak. Az órára néztem, és örültem, hogy még nincs öt óra, mert korábban akartam aznap - múlt vasárnap - fejni a kecskéket, mivel Babám sajtot tervezett készíteni belőle, jó lett volna, ha nem éjszakába nyúlóan csinálja.

Ember tervez... Én meg borultam akkorát a kistrakesszal a lovasberényi lejtőn, hogy a szemem ketté állt. Meg a hajtómű is:

A pontos gyártói megnevezése ennek: osztott hajtómű ház.

Csakhogy ez most valahogy nem hosszába, hanem kereszbe osztott.

Első felindulásban káromkodás jutott eszembe, de hamar ráeszméltem, hogy ez most nem segít. Főleg, hogy Berény felől azon a lejtőn jönni szoktak, mint a meszes, én meg szétszórtam egy pótkocsis kistraktort dobkaszástól az úton. Na meg magamat is. A tenyeremen azóta sincs bőr. Ennek szemléltetésétől tizennyolcas karika hiányában eltekintenék. Szerencsére az első furgonos megállt segíteni, úgyhogy hamar feldobáltuk a padkára a traktor morzsalékait, őt meg megkértem, hogy ha már úgyis arra megy, vigyen már haza.

Közben megálltunk egy traktoros ismerősnél, hogy hátha segítene hazavinni a romokat, de ugye vasárnap délután volt, ilyenkor már mindenki túl van a harmadik fröccsön, csak én vagyok olyan szerencsétlen, hogy ilyenkor is dolgozom. Na mindegy, kocsival elmentem, a dobkaszát meg a motort hazahoztam, a többit felrámoltam a kis utánfutóra, aztán kézzel behúztam a kecskékhez, el lesz addig, amíg nem szerzek új hajtóművet.

Természetesen a gyártó hónapok óta zárva tartja a webáruházát, felhívtam telefonon őket, de nem akartak kiszolgálni, kiskereskedőhöz irányítottak. De ott meg nem akarnak nekem eladni hajtóművet csak kompletten, vagy alkatrészenként, de akkor meg nekem kell összeraknom, azt meg már, köszönöm, kétszer csináltam, és nem hálás, de főleg nem gyors munka. Úgyhogy lesz pár felesleges alkatrészem. Nem baj, elférnek a polcon.

Másnap persze kaszálni kellett zöldet a kecskéknek. Nem tudom, ki próbálta már bőrmentes tenyérrel a kasza, aztán meg kistrakesz hiányában talicska, végül vasvilla markolászását, én minden esetre nem ajánlom.

És a legrosszabb, hogy még egy pálinkát sem ittam azóta!

Bőség és piknik

Egy hűvös nap után újra tombol a kánikula. Eső nem volt. Rettenetes száraz a föld, nagyon kellett volna, hogy télen, tavasszal, de legalább most, nyár elején legyen csapadék. Ettől függetlenül egész szépen nőnek a zöldségek a kertben. Virágoznak a babfélék. Szép nagyok a gyökérzöldségek. A vöröshagyma idén nem az itthoni, hanem a káposztáskertbe lett elvetve. Gyönyörű, egészséges, vastag szárat és fejet növesztett. A fokhagymát lassan felszedhetjük.

A krumpli is a káposztás kertben lett elvetve. A módszer, miszerint fokhagymával és kaporral vetve távol lehet tartani a krumplibogarakat, nem vált be. Tele van bogárral.

Az első patisszont a napokban leszedhetem, van már kicsi főzőtökünk is, virágoznak a sütőtökök, na, és a cukkini. Az burjánzik. Idén cukkinimérgezést kapunk, az biztos. Ilyenkor készítek belőle krémlevest, pizzaalapot, "fasírtgolyót", tésztaszószt, rántom, bundázom mindenhogy, lapcsánkát sütök vagy kapros-túrós lusta asszony rétesét. Ha még mindig marad, akkor a kisebbeket bedobálom a kovászolni való uborkák közé, a kicsit nagyobbakból készítek savanyúságot (egy nagyon gyors recept alapján, amivel hatalmas mennyiségű cukkinit tudok pillanatok alatt eltüntetni a konyhapultról, recept ITT) és mélyhűtőbe is teszek (felkockázom és zacskózom, ebből télen krémleves vagy sült vegyes zöldségköret része lesz). A cukkinis receptjeim ITT találhatók.

A brokkolit is leszedtem. Nem palántáztunk sokat, így egy kivételével az összeset belefőztem a kedvenc levesünkbe, az ír gombóclevesbe (recept ITT).

A meggyet lassan szedhetjük. Idén lesz befőtt és aszalok egy jó adagot. Talán egy kevés meggylekvárt is főzök be. Meglátjuk, mire mennyi időm jut majd.

Cseresznye idén nem sok volt. Egyrészt maga a termés kevés volt, másrészt az a kevés is kukacos lett, így hamar le is rothadt. Szomorú vagyok miatta, dehát minden évben nem sikerülhet minden. Idén nem tettem el cseresznyebefőttet.

A málna, a ribizli és az egres is érik. A gyerekek minden nap mennek a kertbe és csipegetnek. Én is csak kimegyek tízórai és uzsonnaidőben, odaállok egy-egy bokorhoz és ott, frissen meg is eszek egy nagy adag gyümölcsöt.

Megvolt az első mángoldszüret is a hétvégén. A kedvencemet, egy mángolddal, házi feta sajttal töltött palacsintát készítettem elsőként. Mángoldot szerintem nem nagyon lehet boltban vagy piacon vásárolni, de akinek van kertje, ajánlom, próbálja ki ezt az univerzális zöldséget. sokféle étel készíthető belőle. Tulajdonképpen szinte mindent, amit spenótból. A balkáni konyhában előszeretettel használják ezt a zöldséget. Az a jó, hogy sok törődést nem igényel, mégis egész nyáron szedhetjük. Elárulom, én már édes pitét is sütöttem belőle, ami egy hagyományos nizzai torta. Mángoldos receptek ITT találhatók.

Hatalmas csicsókatermés várható őszre, amiből jut nekünk és a kecskéknek is bőven. Szeretnék télire aszalni egy jó adagot, a maradékot földben hagyjuk és amikor éppen nem fagyos a föld, akkor szedünk fel belőle. Mi krumplit nem nagyon fogyasztunk, helyette csicsókát szoktunk enni.  A máknak szép nagy gubója lett, jó termésre számítok (persze, ha érés előtt megint jön egy hatalmas zivatar erős széllel, akkor elképzelhető, hogy megint nem lesz mák, ahogy 2 évvel ezelőtt is történt).

A zöld dió már egy hete ázik, lassan üvegbe kerülhet, hogy télen a sült kacsához jóízűen elfogyaszthassuk.

Az egyetemi vizsgák véget értek. Sajnos egy vizsga nem sikerült, azt őszre át kellett tenni. Még a gyakorlatokkal kapcsolatos dolgozatokat kell leadni és akkor már tényleg le lehet zárni az utolsó előtti félévet. A nyárra az a terv, hogy a vendégházat újítjuk, szépítjük. Van/lesz munka vele bőven. A pályázattal kapcsolatban még mindig semmi hír. Ha lesz látványos átalakulás a házon, majd teszek fel képeket.

Régen volt ilyen, de egy kis kikapcsolódás is jutott nekünk mára. Már vagy egy éve, de lehet, hogy több is, ígértem a gyerekeknek, elmegyünk piknikezni itt a faluban, a Zuhogóhoz. Ma beváltottam végre az ígéretem és mind az öten együtt töltöttünk pár órát úgy, hogy senki nem dolgozott közben. Indulás előtt gyorsan összedobtam egy pizzát (jó sűrű házi paradicsomléből, amibe egy zsenge cukkini is került), vékony ropogós tésztát sikerült sütni hozzá, ment a tetejére kolbász, szalonna, lilahagyma és házi feta meg egy kis gomba. Desszertnek szedtem ribizlit és málnát a kertben, gyorsan leemeltem egy üveg mustot a kamrapolcról és a szódát is bedobtam hozzá a kosárba.

Brokkoli

Cukkini

Savanyúság cukkiniből

Piknik a közeli Zuhogónál

Desszert a kertből.

A legkisebb...

Római saláta

Kap egy külön bejegyzést, mert megérdemli. Mint minden évben, így idén is vetettünk néhány (számunkra) újdonságot a kertbe. A római saláta az egyik. Két évig a jégsaláta volt a nagy nyári kedvenc a saláták terén, de első kóstolás után egyből letaszította őt a trónról a római saláta.

Elvetettük tavasszal, gyönyörűen kikelt, nem ritkítottuk, nem ültettük szét, hagytuk úgy, ahogy kinőtt. Amelyiknek volt helye, az szépen befejesedett, ahol nagyon sűrűn kelt és menet közben sem ritkult a szedés által, ott nem fejesedik. Levelei hosszúkásak, erősek.

Miért a római saláta a legújabb kedvenc? Azért, mert nem magzik fel (legalábbis eddig még semmi jelét nem mutatta), nem rothad a levele, jól bírja a nagy meleget is, erős, lédús levelei vannak, melyek ráadásul még enyhén édeskés ízűek is.

Jövőre ebből többet vetünk. (Idén elég nagy salátakínálatunk van és volt a kertben, mert vetettünk a római salátán kívül jégsalátát, amiből még nem is ettünk, volt lollo saláta, madársaláta, rukkola és tölgylevelő saláta is lesz, de annak még kicsit nőnie kell.)

Ez egy fejesedő tő. 

Itt sűrűn vannak, ezt a sorvéget nem ritkítottuk szedéssel.

Öten

Pontosan egy hete, pünkösd vasárnapján megszületett harmadik gyermekünk, Csaba. Most jutottam odáig, hogy ezt a bejegyzést ide is meg tudom írni. Vasárnap késő délután-kora este mentem be a kórházba és rövid idő alatt, körülbelül 20 perc múlva már meg is született a legkisebb Portalakónk. Szerda délután jöttünk haza a kórházból. Azóta próbálom kialakítani az új napirendünket. Még tanulni, szokni kell az új helyzetet, de igyekszem helyt állni minden területen. A két nagyobb testvér igencsak várták már a kistesót. Simogatják, ringatják, játékokat mutogatnak neki. Nagyon lelkesek.

Három napig nem láttam a kertet. Csütörtökön kimentem egy rövid időre, hogy körülnézzek. Hihetetlen, hogy néhány nap alatt mennyit változott. Rá sem ismertem. Minden olyan nagy lett, a borsót azonnal le kellett szedni és eltenni, az egyik cukkini hatalmasra nőtt (azóta még kettő), a cseresznye és a ribizli ehető, szedhető már, a lóbab nagy hüvelyeket növesztett, a káposzta és a brokkoli is szépen alakul, uborkából meg annyi lett, hogy egy üveggel ki is tettem kovászolódni. Ezt most csak friss fogyasztásra szánom, még nem teszem el télire.

A kovászos uborka receptje ITT található és, ha valaki szeretne télire eltenni, akkor annak a receptje ITT olvasható. A héten teszek ki kovászos káposztának valót is. Ennek a receptje ITT található.

Aki szeretne eltenni zöld dióból befőttet vagy lekvárt, most gyűjtse. A receptje ITT található. Én ma fogom leszedni, ha jut rá időm.

Minden nap gyűjtögetem a kamillát és a körömvirágot. Ezeket megszárítom, télen jó lesz teának. Korábban készítettem körömvirágkrémet is, de mivel nem nagyon fogyott, tavaly már nem főztem. Így készítettem a krémet.

És most virágzik a mák. Nagyon szeretem nézegetni. Gyönyörű, csak egy baj van vele: hamar elvirágzik.

A kecskék szépen adják a tejet. Most, hogy nincs sok időm leginkább krémsajt, túró és joghurt készül a tejből.

Tudnék még mesélni, de most nincs több időm írni, mert időm nagy részében a legkisebb gyermekemmel foglalkozom, hisz most neki van rám a legnagyobb szüksége.

Cseresznye

Ez az apróbb szemű ribizli később érik, tovább eláll és finomabb. 

Ezen nagyok a bogyók, nem áll el olyan sokáig, gyorsan leérik, de korábban érik. 

Mákvirág

Körömvirág

A legfontosabb pedig:

Csaba

Június elseje

Rohan az idő, máris júniusba léptünk...

Vasárnap, május 28-án születésnapot ünnepeltünk. Ezt a csokis epertortát sütöttem az alkalomra. A díszítés pedig stílusosan lóherevirág volt. A torta receptje megtalálható az Ízőrző nevű blogomon, ITT. A gyerekekre és a melegre való tekintettel bodzavirággal ízesített és illatosított limonádét ittunk. 

A kertben gyönyörűen nőnek a zöldségek annak ellenére, hogy idén a tavalyinál is kevesebb időt tudunk a kertre szánni. A gyümölcsök is növögetnek. Néhány szem cseresznyét, epret és ribizlit már csipegettünk. 

A tavaszi karalábé lassan elfogy. Ma estére rántok ki egy jó adagot és kapros-joghurtos öntettel, na meg rengeteg salátával esszük majd. 

Hamarosan virágzik a mák is (egy-két nap kérdése csupán). Azt nagyon szeretem nézni. Sietni kell vele, korán reggel kell kimenni, mert napközben már le is hullajtja a szirmait. 

Anyu leszedte a télire való hársvirágot, én meg minden nap szedegetem a kamillát. 

A káposzta elkezdett fejesedni. Abból leginkább kovászos káposztát tervezek készíteni. A receptjét IDE írtam le. Esszük kenyérhez, de készíthető belőle bármi, amit a téli savanyú káposztából főznénk. 

Már szinte minden nap tudok levenni egy-két uborkát. Azt mindig Panninak adom, mert nagyon szereti. Nagyon várom már a kovászos uborka szezont is, de azt is, hogy elkészítsem kedvenc salátámat, a görög salátát, amihez lilahagymát, uborkát, paradicsomot és sok-sok petrezselymet szoktam tenni. A tetejére pedig házi fetasajtot morzsolok, ami szigorúan kecsketejből készülhet, mert nekünk eddig csak az ízlett igazán (valahogy a tehéntejes változat nekünk nem tetszett). Kovászos uborkát egyébként télire is teszek el mindig, amennyit csak lehet (eceteset már nem), sőt, zsenge cukkinit is szoktam tenni hozzá. A recept ITT található. Ezek tavalyi képek az uborkáról és a káposztáról: 

Szegény másik kertünk, a káposztás kert, kissé elhanyagolt általam, mert oda ritkán járok ki és képeket sem készítettem még róla. Idén oda lett elültetve a batáta, a sütőtökök (3 féle tök), a mák, a vöröshagyma, a krumpli és a kukorica. 

Az első kaszálással végeztünk. sok széna gyűlt össze, de még nincs minden behordva a tárolóba. Fóliával letakarva várják sorsukat. Remélem, mihamarabb sikerül a helyükre vinni azokat is. 

Idén sokféle salátát vetettünk: lollo, madár-, jég-, római saláta. A római saláta nagy kedvenc lett, úgyhogy jövőre biztosan vetünk egy jó adaggal, mert nagyon ízlik mindkettőnknek (a gyerekek nem esznek salátát, sajnos). A római saláta sokáig friss marad (még mosás, esetleg darabolás után is), még mindig nem magzott fel és nem keseredett meg, erős levelei vannak, mely lédús, mi több, a levélszár édeskés ízű. Ajánlom kipróbálásra. 

Tegnap reggel, Budapestre indulás előtt készítettem az itthoni kertről ezeket a képeket: 

Gyökérzöldségek

Málna

Ribizli

Mángold

Paradicsom

Uborka, paprika, paradicsom a fóliában is van.

Káposztafélék (kelkáposzta, tavaszi káposzta, karfiol)

Sokféle bab

Cékla

Egres

Szilva

Virágba borultak a tökfélék

Az első adag borsó (itt már csak a borsóhüvely, a borsóból pörkölt készült és ment a fagyasztóba is).

Vadkovászból készült újabb kísérleti kuglófom, ami olyan jól sikerült, hogy máskor is elkészítem. A receptjét beírtam a másik blogomba, IDE.

Kuglóf vadkovásszal

A rózsák pompáznak

Virágzik a levendula